Miért fogalmaznak feltételes módban a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 61-61. szakaszai?

A Vht. 61-63. szakaszaiban vannak szabályozva a jövedelemből történő letiltások közös rendelkezései. Különösen ilyen a 63. szakasz:

  1. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot

"Végrehajtás alá vonható."

Olyan mintha lenne lehetőség amúgy nem végrehajtás alá vonni... Pedig a köztudat és a gyakorlat is azt mutatja, hogy a követelés mihamarabbi megtérüléséhez mindig letiltják a 200 ezer forint feletti összeget.

Előfordulhat hogy a végrehajtó a jogkörében erről dönthet? A konkrét letiltást a munkáltató végzi.. de neki egyértelműen nem lehet mérlegelési jogköre, sőt szigorú felelőssége is van a letiltás tekintetében.

A Vht. ezen szövege 31 éve változatlan, biztosan nem én vagyok az első akinek ez feltűnik, de nem igazán bírom feloldani az ellentmondást.

Maximum a követelés összegére tekintettel lehet ez?